Hogyan szabadulj meg a “nem találom az életcélom” frusztrációtól?

Hogyan szabadulj meg a “nem találom az életcélom” frusztrációtól?

Olvasási idő: 2 perc | kategória: Önmegvalósítás | 5

 

Szeretnék megosztani Veled néhány olyan dolgot, ami nekem segített továbblépni ebben, hogy ne érezzem azt, amit korábban, hogy teljesen frusztrált az, hogy nincs meg az életcélom és nem találom.

Szabó Péterrel beszélgettem erről és ő javasolt nekem egy könyvet, aminek az volt a címe, hogy A legnagyobb felfedezés.

Ebben azt írta a szerző, hogy alapvetően kétféle típusú ember van. Az egyik az életcél típusú ember, aki megtalálja azt a tevékenységet, amit szeret, amiben ki tud teljesedni és ezt csinálja élete folyamán. A másik típusú ember projektszemlélettel rendelkezik, aki többféle dolgot csinál, sok minden jó tud lenni és kihozza mindegyik területből a maximumot, amíg úgy érzi, hogy neki ez jó, aztán fogja magát, keres egy másik területet és épít valami más dolgot.

Alapvetően azt láttam magamon, ahogy visszanéztem az elmúlt életemet, hogy inkább ez a projekt típusú ember vagyok. Most egy kicsit ez segített nekem jobban megérteni azt, hogy mi az, ami miatt nem találom az életcélomat, de ettől függetlenül még mindig frusztrált az, hogy nincs meg és folyamatosan keresem-keresem.

És emiatt tulajdonképpen nem is nagyon haladtam, mert kifogásként használtam azt, hogy nincsen életcélom arra, hogy most miért nem haladok, ahogyan akarok. És ebben nekem az segített, hogy egyszerűen csak eldöntöttem, hogy jelenleg most, ami tevékenység tetszik vagy amit éppen úgy gondolok és érzek, hogy jó nekem, azt csinálom a következő 1-2-3-5 évben. Afelé megyek, azt csinálom, aztán ha útközben változik, csinálok valami mást.

Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ha nem találjuk az életcélunkat, azt kifogásként használjuk arra, hogy nem haladunk.

Szóval én is azt javaslom, ha emiatt frusztrációt érzel, hogy döntsél abból az állapotból, amiben jelenleg vagy, hogy mi felé akarsz haladni, mi az, ami jelenleg tetszik. Csináld azt, és útközben meg nagyon figyelj magadra, hogy milyen érzéseid vannak azzal a dologgal kapcsolatban. És ha jön esetleg egy másik dolog, amiben úgy érzed, sokkal jobban ki tudsz teljesedni, sokkal jobban önmagad tudsz lenni, akkor pedig csináld azt.

Jelenleg ezt most én így látom. És nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit hoz számomra ez a gondolat, de úgy gondolom, hogy az eddigi gondolkodásomhoz képest, amit erről a témáról gondoltam, ez nagyon hasznos volt és nagyon megkönnyítette azt, hogy tudjak haladni előre és azt csináljam, amit jelenleg szeretek.

Te szoktál emiatt frusztrációt érezni?
Vagy teljesen biztos vagy már abban, hogy mi az életcélod?

Kíváncsian várom a hozzászólásaidat!

BorsosB

email

5 hozzászólás

  1. miktel9@yahoo.co.uk'
    Telepy Miklós

    Nekem nem voltak konkrét céljaim. Csináltam, ami adódott és amire nekem szükségem volt, illetve azt amire környezetemnek.

  2. hajnoczky.vera@gmail.com'
  3. divexking@hotmail.com'

    Szep estet
    Harom gyermeket egyedul felnevelo es kozben kariert epito Anyuka , Uzletasszony vagyok -voltam , 5 evente kilepek a biztos vallalkozasaimbol amik iszonyat nyeresegessek es tovabb lepek … Eljutottam arra a pontra , hogy nem erdekel a materialis ki jar jobban uzleti vilag , es szinte az elmult evekben szinte alig volt idom a gyermekeimre .Takaritono takaritott , magan tanarok tanitottak a gyermekeimet es fozni szinte heti 1x volt idom .., A mult heten ismet eladtam a vallalkozasom mert kiegtem ! Persze megint vannak uj otletek csak tortent velem valami …, erdektelen lettem …, szinte semminek nem tudok orulni mert mindent elertem az eletben .., ha olvassa valaki ezeket a dorokat es jart hasonlo cipoben szivesen meghallgatnam vagy elolvasnam a tanacsat ,mert bevallom nem vagyok toppon … Udv Agi

    • zsozoan@gmail.com'
      Kriszti

      Kedves Ági,

      Nem vagyok szakértője a témának. Válaszkeresőként jutottam erre az oldalra. Olvasván a hozzászólásod, én is 3 gyermekes, egyedülálló anyuka vagyok. És igen erősen megrekedtem, pont ugyanazon dolog miatt amit te is leírtál. Mondjuk én a karrierben nem vittem véghez nagy dolgokat, és jelenleg nekem például a célkeresésem fő részét ez a terület teszi ki. De igen, én is azzal küszködöm, hogy tulajdonképpen sok mindenem van, gyerekek, végzettségek, elváltam (ezt is nagyon akartam már mikor végre megtörtént :) ), jó pár munkahely, iskola, akármi. És most ott vagyok, hogy nem látok semmi nagy dolgot magam előtt, amit el szeretnék érni, és nagyon nem érzem magam komfortosan. Csak azt érzem, hogy más élet kellene, de látom, hogy min, hogyan és merre tudnék változtatni. Nem tudnám megmondani, hogy mondjuk két év múlva hogyan látom magam. És ez nagyon gáz. Volt idő, hogy minden nap felírtam egy noteszba, hogy milyen jó dolog történt velem. Csak egy mondatban, de írtam valamit. És az például jó volt, mert tényleg sok jó dolog történik nap mint nap, csak nem vesszük észre. Elkezdtem tele szervezni magam programokkal. Olyan emberekkel találkoztam például, akikkel már sok éve nem. És ott vagyok, hogy nem is tudnék rosszat mondani az életemre, de az a fránya cél. Valahogy semmi nem lelkesít be. De bízom abban, hogy vannak ilyen időszakok az ember életében és mindig történik változás. Üdv, Kriszti

  4. vadnaianita@gmail.com'

    Kedves Bence,

    Remélem hogy ezt a bejegyzést is megkapod és kapok tőled választ és egyben segítséget is.

    Én úgy nőttem fel, hogy nagy elvárásaim nem voltak az életben, de nem akartam kétkezű munkákat végezni, engem érdekelt volna a titkárnői állás például, de hagytam, hogy lebeszéljenek róla. Iskola közben lett volna lehetőségem, hogy elhagyjam az iskolát és egy olyat válasszak, ami jobb lett volna nekem, nem mertem lépni.
    Ami a múlt elmúlt, de ami miatt írtam neked az az, hogy több mint 3 éve folyamatosan, szinte 2-3 hónapig dolgozgatok munkahelyeken, de egyszerűen vagy kirúgnak engem vagy nekem kell tovább mennem, mert amiben vagyok azt érzem hogy nem visz előre…
    Jelenleg is munkanélküli vagyok és fogalmam sincs,hogy egyáltalán mit kellene keresnem. Persze körülöttem mindenki tanácsolgat, meg próbál segíteni, de erre a kérdésre magamban sem találom a választ, mivel nincsenek pozitív meggyőződéseim saját magammal kapcsolatban. Próbáltam ezernyi önbecsülés fejlesztőt, de senki sem tudott igazából túlvinni az alap problémán, hogy nem tudom hogy pontosan ki vagyok és merre kéne mennem.
    Nem merek jelentkezgetni, mert nem tudom mire kellene, tele van az életem kifogásokkal és félelemmel, mert elkezdegetek valamiket és valahogyan mindig le vagyok beszélve mindenről, a végére marad a nagy nulla, mert motivációm nincs olyanra, amire azt mondják, hogy nem fog menni. Állandóan kiszolgáltatott érzésem van és nem tudok fejlődni idejében, hiába kezdem el…

    Teljes a letargia.. remélem hogy megkapod a levelemet és van pár olyan ötlet, amit be tudnék vetni, egyenlőre szürke ködöt látok a fejembe.. mindenemre rámegy…
    Még csak nem is arról van szó, hogy nem próbálkozom, csak semmi sem sikerül. Nagy nehezen lesz egy munkahelyem, ahol kiszolgálgatott leszek, de igyekszem, csinálom próbálkozom, valami mintha balul sülne ki…

    Egy szó mint száz, nagyon nagy bajban érzem magam…

    Köszönöm szépen előre is a segítségedet,
    Üdvözlettel:
    Anita

Szólj hozzá Te is