John Cooper – Szakíts a társadalmi normákkal

John Cooper – Szakíts a társadalmi normákkal

Olvasási idő: 2 perc | kategória: Social Heartistry | 0

A Haláli Hullák Hajnala című film első jelenetei az emberi viselkedés és a zombi viselkedés közti vékony határvonalat mutatják be. Például ahogy a pénztárosok sorra húzzák le a cuccokat a kasszán, vagy ahogy az emberek várakoznak a buszmegállóban, céltalanul bámulva a semmibe, mint az agyhalottak.

 

Persze ezeken csak nevetünk, de ironikus, hogy MINDANNYIAN így viselkedünk a mindennapokban. Bekapcsoljuk a robotpilótát, és semmi emberségre nincs szükség.

„Állj. Indulj. Gyere ide. Vezess oda.”

 

Minden cselekvés alapvetően a túlélésről szól. A minimális kommunikáció csak arra jó, hogy működésben tartsa ezt a hatékony, jól nevelt hangyavárat.

  • Itt a visszajáró.
  • Papír, vagy műanyag?
  • Készpénz, vagy kártya?
  • Kérsz hozzá ketchupot?

 

Amikor egy gyönyörű lányt szeretnénk megszólítani egy szórakozóhelyen, egy pozitív hangulatot kell teremtenünk, be kell melegítenünk a „szociális izmunkat”. A legtöbben isznak egyet (vagy hármat), hogy megszabaduljanak a gátlásaiktól. Ez valahogy átkapcsolja az átlagos, unalmas srácot egy szórakoztató, társasági emberré. De ez nem így működik (vagy nem ÍGY kellene működnie)!

Ha egy srác mond egyszer valami vicceset, az emberek azt mondják, hogy „Mondott valami vicceset.” Ha ugyan ez a srác háromszor mond valami vicceset, akkor már azt mondják, hogy „Ő vicces.” Ezzel a logikával érthető, hogy nem csak akkor kellene karizmatikus, pozitív hangulatot teremtenünk, amikor muszáj, hanem általános szokásunkká kell tennünk, hogy eggyé váljunk vele. A lényeg az, hogy mi vagy, és nem az, hogy mit birtokolsz.

 

Tranzakcióból interakciót

Nem kell minden szembejövő lány után rohannunk.

Egy jó kezdőpont, ha minden vásárlást (tranzakciót) egy kölcsönhatássá, kapcsolattá (interakcióvá) alakítunk. Jusson eszedbe ez, amikor majd kávét, mozijegyet, sört, vagy bármi mást vásárolsz. Nagyon könnyű csak elmondani azt, hogy mit szeretnél, odaadni a pénzt, elmotyogni, hogy „köszi”, és elsétálni. A másik ember naponta ezerszer tanúja ennek. Amikor ilyen helyzetbe kerülsz, kérdezd meg magadtól: „Emberi módon viselkedem, vagy úgy, mint egy robotpilóta?”

 

Itt egy alternatíva:

[észreveszed a névtábláját] „Szia Valentina! Olasz, ugye? Remélem szép napod van! Kaphatok egy (…)?”

Észre fogod venni, hogy ez az egyszerű emberi viselkedés kizökkenti őt a zombiszerű állapotból, és – felülemelkedve a „normális” társadalmi etiketten – egy őszinte, valóságos emberi interakció bontakozik ki. Ráadásként gyakran kaphatsz ingyen kávét is.

(Nekem mostanában ritkán kell fizetnem értük!)

 

Jótett helyébe…

Egy másik kiváló gyakorlat lehet az, ha minden nap végrehajtasz 10 jócselekedetet ismeretleneken. Ebben a videóban rengeteg példát találsz:

Légy kreatív! Lehet csak néhány kedves szó, vagy akár egy hajléktalan megvendégelése. A legfontosabb, hogy ne csak a szép lányokat válaszd!

Amint elkezded ezt csinálni, a személyiséged egy gumiszalaghoz hasonlóan nyúlik, nyúlik, majd egyszer csak azt veszed észre, hogy nem kell tovább tettetned, a részeddé vált. Később pedig már nem kell bekapcsolnod ezt az üzemmódot, mert eggyé váltál vele!

email

Szólj hozzá Te is