Mi volt a motiváció?
Miért fejlesztettem magam? Miért akartam önfejlesztő lenni? Miért akartam segíteni az embereknek? Miért akartam világhírű lenni? Miért akartam a legjobb emberekkel, sztárokkal haverkodni? Azért, hogy majd akkor értékes leszek. Mindennek a motivációja ez volt, azért voltam versenyeken, azért értem el a célokat, hogy ez majd értékessé tesz engem. Rájöttem, hogy ez elég nagy hülyeség volt, mert, hogy lehet arra felépíteni egy életet, hogy nem vagyok elég jó?
Kérdezte Gábor tőlem, hogy miért akarom azt, hogy értékes legyek, miért akarsz értékesebb lenni? Azt mondtam, hogy ha ezt és ezt elérem, akkor értékes leszek, akkor szeretni fognak. Átgondoltam: azért akarom elérni a céljaimat, hogy majd akkor értékes leszek, és utána szerethető leszek és szeretni fognak? Ez egy nagymértékű gondolati váltást hozott nekem.
A fejlődés folyamata.
Nézd meg ezt az ábrát.
Az első részen vagy egy kör körülöttem, és ott vagyok én belül. Én vagyok a belső kör, a külső kör az pedig az egóm, amit felépítettem magam köré, hogy olyannak kell lennem ahhoz, hogy szeressenek. Az első lépés az volt, hogy leromboltuk ezt a kört, viszont utána éreztem, hogy hiányzik belőlem valami, hogy nem vagyok teljes. Ahogy haladtam az életemben előre, feltettem magamnak a kérdést, hogy „ki vagyok én?”.
Aki spirituális beállítottságú, annak elmondom, aki nem, az értelmezze át máshogyan. Én abban hiszek, az hogy többek vagyunk, mint a személyiség, meg a fizikai testünk, mi mindannyian ugyanannak a valaminek a megnyilvánulásai vagyunk. Ez az, amiben én hiszek, ezt nem kell elfogadnotok, viszont azt elfogadhatjátok, hogy mindannyian emberek vagyunk. Ez az, ami azzá tesz minket, amik vagyunk, nem számít az, hogy valaki milyen eredményeket ér el, vagy milyen barátai vannak, hiszen mindenki alapjában véve értékes ember.
