1. A jelen pillanat teljes elfogadása
Az elmúlt pár napban egy óriási ajándékot kaptam az élettől. Részt vettem a Balaton Soundon, és ahogy ismertek, ez sem múlt el felismerések nélkül. 
Tavaly nyáron egyébként itt vettem fel a „Hogyan kerülj összhangba önmagaddal” című videómat, amit a mai napig az egyik legjobbnak tartok tartalmilag, idén pedig a legnagyobb tanulság a jelen pillanat teljes elfogadásáról szólt, illetve az alázatról.
Fantasztikusan éreztem magam az öt nap alatt, és nagy élményeket és tanulságokat kaptam, amiből szeretnék neked is átadni valamit.
Ha követsz, akkor tudhatod, hogy rengeteget foglalkozom azzal, hogy hogyan lehet a gondolkodásunkat optimalizálni, a tudatalattinkat meghackelni, a hangulatunkat megváltoztatni, és összességében egy királyabb irányba terelni az életünket a gondolkodásunk segítségével.
2. Hagyni a picsába a gondolkodást
Viszont akármennyire is hasznosak a technikák, mint pl, hogy hogyan változtassuk meg a hangulatunkat, van, hogy sokkal többet ér fogni, és eldobni őket a picsába. Itt van miért:
Bementem koncertre, épp valami nagy név zenélt (talán Ingrosso), és nem igazán éreztem át a dolgot. Annak ellenére, hogy szerettem a számokat, és sütött a nap, és jó volt a társaság, most éppen nem élveztem annyira. Szokásos módon elkezdtem a technikákat használni, hogy megváltoztassam az érzelmi állapotomat (olyan kérdéseket tettem fel, hogy mi az, aminek örülök, miért vagyok hálás, miért élvezem a koncertet, stb. ; megváltoztattam a testhelyzetemet, kihúztam magam, mosolyogni próbáltam), de az egész csak oda vezetett tovább, hogy még inkább elmerültem a gondolataimban, ameddig egy ponton úgy döntöttem:
Nem érdekel, inkább csak bulizok.
És onnantól kezdve, hogy nem gondolkodtam, szépen fokozatosan elkezdtem egyre inkább jelen lenni, és élvezni a koncertet.
3. Elfogadni, akármi is van
Aztán tök jó lett a koncert, és egy másik alkalommal egy hasonlóan király koncerten (talán pedig úgy éreztem magam, hogy rossz kedvem volt, valamiért lehangolt voltam, vagy épp nem is tudom mi volt, és az járt az eszemben, hogy basszus nem kellene ezt éreznem. Vagy épp valami olyasmi, hogy féltem odamenni egy lányhoz, akkor ugyanaz jött fel, én vagyok az, aki ezekről beszél, nekem nem kellene, hogy bármikor is nehezemre essen könnyedén elbeszélgetnem bárkivel, vagy rosszul éreznem magam, hisz rengeteg technikát ismerek, és ezeket szoktam megmutatni nektek is, amiket használok. Viszont most épp nem az volt, aminek „lennie kellett volna”. Aztán elkezdtem gondolkodni, a jövőn, a múlton, a lehetséges kimeneteleken, és tudod, csak barangoltak a gondolataim.
És akkor eszembe jutott, amit John Coopertől tanultam.
„A sérült kisgyerek, aki nem tud megbírkózni a fájdalommal kialakít magában elkerülő mechanizmust, hogy elkezdi elterelni a figyelmét róla. És ez a legtöbbünknél megmarad felnőtt korban is: ha szarul érezzük magunkat, menekülünk az érzéstől, keresünk valamit, amivel elnyomhatjuk (zene, elmélkedés a jövőről, pia, haverok, stb.). „
John viszont azt tanácsolta, hogy menjünk bele ebbe az érzésbe. Most ez van, éld meg teljesen.
Ha megéled a fájdalmat, ahelyett, hogy elnyomnád, azzal begyógyítod azt, és a helyét átveszi valami sokkal felemelőbb.
Úgyhogy úgy döntöttem, hogyha szar is most, és nem érzem jól magam a buliban, nem erőltetem magamra a másik testhelyzeteket meg gondolatokat, hanem egyszerűen elfogadom, hogy most ez van, és megélem ezt ennek a teljességében.
Ennek a következménye az volt, hogy baromi változatos volt a Sound. Nemcsak, hogy elfogadtam, megéltem és jelen voltam azokban a helyzetekben is, amiknek „nem kellene úgy lenniük”, hanem teljességgel tudtam átélni utána a jó és nagyszerű pillanatokat is, hiszen hozzászoktattam magam (ami baromi gyorsan megy egyébként), hogy jelen legyek, akármi van.
Vannak helyzetek, amikor rengeteget segít a gondolkodásmódod megváltoztatása, viszont vannak olyan pillanatok is, amikor jobban jársz, ha ezeket eldobod. Ha egy buliban vagy, vagy egy lányt akarsz megcsókolni: ha elkezdesz agyalni, az semmi jóra nem vezet.
Ismerd fel a helyzeteket, és fogadd el, éld meg a pillanatot.
Ne félj attól, hogy szar lesz, vagy fájni fog. Nem kell elmenekülnöd a gondolataidba. Éld meg teljesen azt, ami most van.
Mostmár tudod, hogy miért gondolkodtál túl sokat (elkerülő mechanizmus), és tudod kezelni ezt.
Tudd, hogy mire van épp szükséged:
1. eldobni a gondolatokat, vagy
2. használni őket. (Fontos, nem a gondolataid használnak téged, hanem te őket)
3. Két tanács, hogy a jelen pillanatba kerülhess
Egyrészt vagy úgy, hogy elveszel a cselekvésben, és arra figyelsz, amit csinálsz, (tehát csinálod, ahelyett, hogy a csináláson gondolkodnál), vagy pedig arra kezdesz figyelni, hogy a környezetedben mik vannak. Tai Lopez 67 lépése közül az egyik lépés az éberség, ami annyit tesz, hogy éber vagy, és tudatában vagy a környezetednek.
Én ezt úgy szoktam, hogy elkezdem keresni, hogy mik vannak körülöttem. Pl. egy papírzsepi a földön, egy fa, rajta barnás levelek, a színpadon színes dobozok, stb. És onnantól, hogy már arra figyelek, hogy MOST mi van körülöttem, már nem veszek el a fejemben, hanem jelen vagyok a környezetemben.
4. Tökéletlenség
Van a fejedben egy kép, hogy milyennek kellene lennie a dolgoknak. Hogy mi lenne, ha minden király lenne és tökéletes. Nekem, jófiúként volt egy olyan hiedelmem, hogyha mindent jól csinálok, akkor az élet végre sima lesz, fájdalommentes, egyensúlyban, rendben lesz. Viszont arra kellett rájönnöm, hogy az élet sosem lesz tökéletes, és sosem lesz pontosan olyan (legalábbis nagyon ritkán), mint amilyennek gondolom, hogy lennie kellene. Ezért sokkal hasznosabb elengedni az elvárásokat, és elfogadni, hogy az élet egy folyamatosan változó, kaotikus dolog. Valami, ami egyszer jó, egyszer rossz, és váratlan meglepetéseket tartogat (jóból és fájdalmasból egyaránt). Egy pár saját példa a napokból: a barátod nem fog úgy viselkedni, ahogy elvárod tőle, nem annak a lánynak fogsz tetszeni akit úgy gondoltál, hogy kellene, nem fog lebaszni az, akivel kiszúrtál, vagy épp egy váratlan koncert is fergetegesen sikerül.
Sosem tudhatod, hogy mi fog következni, és amilyen tökéletlennek érzed magad belül, ugyanolyan tökéletlen kint is az élet. Sosem tudhatod, hogy mi lesz, viszont ha ezeket a sorokat megfogadod, akkor megélheted és kiélvezheted mindazt, amit neked tartogat – a maga teljességében.
5. Járj el fesztiválokra, hihetetlen élmény
Ez már talán természetesnek tűnik, de nekem tanulság volt: időt és pénzt áldozni olyan tevékenységekre, amiknek a célja csak annyi, hogy szórakoztasson. Amit magamért csinálok, hogy jól érezzem magam. Hogy áldozzak időt olyan dolgokra, amik nem produktívak, viszont élvezetesek: találkozni a barátokkal, bulizni, drága kaját enni, amit meg tudnál csinálni magadnak is, és egyáltalán kalandokat csinálni. Azt gondolom, hogy a nyaram legjobb pillanatai közé tartozik, hogy elmentem az Everness fesztiválra és a Balaton Soundra. Kockázat, hisz idő és pénzráfordítást igényel, de ha nem kockáztatsz, honnan tudod, hogy élsz?
